2018. január 27.

« 111. » Új év, új én? } #január

365 új nap,
365 új lehetőség.
*virtuális ölelés* ♡

El tudjátok hinni, hogy el is telt 1 hónap az új évből? Ez pedig tudjátok, mit jelent... 2018 első mesélős bejegyzését, amelyben itt és most összefoglalom, mit hozott számomra a január. Kijelenthetem, hogy nagyon-nagyon mozgalmasan indult az évem, ugyanis rengeteg pöpec élménnyel gazdagodtam. Alig várom, hogy lepötyögjem őket nektek!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem szükségem volt egy új évre, egy friss kezdetre. Már tavaly, év végén észrevettem, hogy mennyit változtam negatív irányba: többek között ellustultam, nemtörődöm lettem, kezdtem elveszíteni a pozitivitásom, bunkón viselkedtem a környezetemmel és a többi. Átgondoltam magamban, hogy ki vagyok és ki szeretnék lenni, aztán elhatároztam, hogy változtatok. Ebben a bejegyzésemben megfogalmaztam a fő céljaim, amik segítségemre lesznek az elképzeléseim megvalósításában. Minden bizonnyal sok új dologgal kell szembenéznem az idén, hiszen rengeteg tervem van, sőt, rögtön az első hónap több meglepetést is tartogatott számomra.

No de mi történt velem januárban?

Január 1., hétfő


Ígéretesen indult az év, már a hónap legeslegelső napja nagyon jól telt: bennem volt még a szilveszteri izgalom és pörgés. Az Újév nálunk az az ünnep, mikor trombitákkal járjuk a rokonságot és együtt mulatunk - egy ízletes ebéd kíséretében - az új esztendő örömére. Jócskán nevettünk, kibeszéltük 2017-et és természetesen megszülettek a fogadalmaink, amiket úgysem fogunk betartani. Én a változást tűztem ki célul, mert úgy érzem, csak ennek segítségével tudok teljes mértékben megbékélni önmagammal  - remélem, ez azért összejön majd. Miután kellően kifáradtunk a sok utazásban, hazatértünk, én pedig folytattam a már decemberben elkezdett BuJomat.

Január 10., szerda


A kezdeti jókedv egészen 10 napig tartott. Ezen a napon elpanaszoltuk az osztályfőnökünknek, hogy néhány tanár nem úgy bánik velünk, mint ahogyan illene, s ez már az osztályzatainkra is hatással van. Ezzel elindítottunk egy lavinát, ami egész hónapban nem akart elcsendesedni: az osztályfőnök beszélt az illetékesekkel, viszont számukra ez csak sok-sok sértődést eredményezett, nekünk pedig sok-sok feszültséget. Azóta már rendeződni látszanak a dolgok, de emiatt rengeteget stresszeltünk ebben a hónapban.

Január 11., csütörtök


Másnap az osztályfőnöknek sikerült rám hoznia a frászt azzal, hogy beküldött az igazgatói irodába. Átfutott az agyamon, hogy mi rosszat tehettem, de erről szó sem volt! Tudni illik, nyelvi tagozatos iskolába járok, ahol minden tavasszal megrendezésre kerül egy angol verseny a környékbeli középiskolák számára, s idén engem ért az a megtiszteltetés a diákok közül, hogy segédkezzek a szervezésben. Szóhoz sem bírtam jutni, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, hiszen rengeteg feladattal és felelősséggel jár, ugyanakkor az ilyen nagy lehetőségeket nem szabad kihagyni. Amúgy is szeretem a kihívásokat, így elvállaltam. Már most nagyon izgulok, hogy mi fog kisülni belőle!

Január 16., kedd


Egy átlagos iskolai napnak indult, mikor alig vártam, hogy végre kiléphessek az intézmény ajtaján. Ekkor ért a meglepetés: kint várt rám Áron, aki egyike a legjobb barátaimnak, ám már egy ideje haragban álltunk. Éppen ezért ideje volt kibékülni! Megbeszéltük, amit meg kellett, azóta minden a régi.

Január 18., csütörtök


Új udvarló a láthatáron egy olyan legény személyében, akiről egyáltalán nem gondoltam volna, hogy kacsintgat felém. Ebből adódóan elég váratlan volt a szituáció, onnantól kezdve teljesen megváltozott a levegő köztünk.
Egyébként rájöttem, hogy vak vagyok. Mióta ez kiderült, szemmel látható, hogy próbálkozik. Mindig is sokat kereste a társaságom, csak nem jöttem rá, hogy ez az oka. Mindegy, jó tudni.

Január 21., vasárnap


Mikor felkeltem és kinéztem az ablakon, szakadt a hó. Úgy megörültem neki, mint valami kisgyerek. Egész nap esett, ezért összeszerveztük a csapatot: nővérem, Áron, Gergő - a haverja - és én szánkózni mentünk. A kocsi után kötöttük a szánkót és úgy húztuk egymást. Mondanom sem kell, hogy a fiúk nem kíméltek minket, így a végére szó szerint mindenünk sajgott.

Január 27., szombat


Nem csak Áronnal hoztuk helyre a megromlott viszonyunkat, hanem a legjobb barátnőmmel, Dinivel is újra elkezdtünk beszélgetni. Hónapok óta nem tartottuk a kapcsolatot, de már annyira hiányzott, hogy nem bírtam tovább. Írtam neki egy monológot arról, hogy mit jelent nekem, s erre a napra még egy találkozót is sikerült összeegyeztetnünk. Rettenetesen izgultam, hiszen váltottunk pár üzenetet és kiderült, hogy látszólag teljesen megváltozott. Nem tudtam, hogy ez mennyire hatott ki a személyiségére, hogy majd egy vadidegen fog rám visszamosolyogni, vagy ennek ellenére maradt az, akit az óvoda óta ismerek. Mikor megláttam, nem találtam szavakat: a csendes, visszafogott szöszi befestette feketére a haját, piercinget és tetoválást csináltatott, sőt, lángoló halálfejes pulcsit viselt. De a stílusán kívül semmit sem változott! Aggódtam, hogy mi hozhatta ki belőle a lázadást, viszont talán csak annyi az oka, hogy tini. Mindenesetre nagyon boldog vagyok, hogy nem veszítettem el. 💕


Összegezve

♡ A legjobb élményem

Hihetetlenül nehéz egyet kiválasztanom, hiszen annyi jóság történt velem! De ha nagyon muszáj...
Az én kis világom mit sem ér a barátaim nélkül - ők azok, akik híján képtelen vagyok létezni. Nem tudom szavakkal kifejezni, hogy mennyire örülök, hogy vannak nekem. Tehát az ebben a hónapban szerzett élményeim közül a kedvenceim a békülések.

💔 Szeretném elfelejteni

Az idei év januárjában különösen stresszes volt az iskola. Nagy volt a hajtás a félév miatt, mindenki feszült volt, erre még az a fránya diák-tanár vita is közbejött hó elején. Nem volt olyan napom, mikor kipihenten ébredtem volna és 0-24-ben fájt a fejem. Nehéz volt bármire is koncentrálni - ezt mind ki szeretném törölni a memóriámból.

♡ Emlékezetes pillanatok

Új telefonom lett → nagyon imádom! • Lassacskán rendeződnek a sulis dolgok. Őszintén szólva, nem tudom, hogyan bírtuk ki. • Szervező lettem! Viszlát pihis hétvégék. • Megsütöttem életem első kakaós csigáit. Szívem-lelkem beleadtam és nolám, finomak lettek. • A félévim lehetne jobb, de szóljon mentségemre, hogy a végsőkig küzdöttem. • Amúgy matekból lett a legjobb az átlagom, lol.

💔 Ebben a hónapban nem tettem

Nem éppen negatív, direkt alakult így: egy kicsit visszavettem a blogolásból. Nem görcsöltem rá a posztolásra, hanem úgy voltam vele, hogy inkább írjak ritkábban, viszont az a kevés a lehető legjobb legyen. Remélem, ti sem bánjátok.

♡ Terveim februárra

• Új növényeket venni a nappaliba, mert az előzőeket kinyírta a macskám.
• Vágatni a hajamból megint, mert még mindig túl hosszú és bah.
• Egyensúlyba hozni az iskolát és a pihenést az életemben, hogy ne legyek egyfolytában kimerült.


Tehát ezek történtek velem januárban. Meséljetek, nektek hogyan telt az év első hónapja? Válaszaitokat kíváncsian várom kommentben! ♡

Ne feledjétek, ha hó vége, újabb ajánlott blog itt!

Legyen szép napotok,
Thea ✌

6 megjegyzés:

  1. Szia!
    Örülök, hogy jól indult az éved. Mikor Diniről írtál, mintha csak a volt legjobb barátnőmről lett volna szó, ugyanis ugyan így jártunk, csak mi nem békültünk ki. De hát, így alakult, majd talán egyszer.

    Sok sikert a hódolóhoz, a szerelem sokszor onnan jön, akitől nem várnánk. :D És még több sikert a rendezvény szervezéséhez, tuti jól fog menni.

    Puszi: Rowena

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Rowena! :)
      Sajnálom, hogy (még) nem békültetek ki, szurkolok, hogy ez változzon a jövőben! Én sem gondoltam, hogy valaha fogunk újra beszélni, erre tessék.
      Köszönöm a jókívánságokat, majd meglátjuk, mi lesz. :D

      Törlés
  2. Szia:)
    Nagyon tetszett a cikk, mindig jó látni, hogy a nehézségek ellenére is pozitív maradsz, és a szép élményekre koncentrálsz. Viszont, egy kérdés, hogy tudod így napra pontosan észben tartani, mikor, mi történt? Esetleg naplót is írsz?:)
    Érdekes volt a legjobb barátnődről olvasni, főleg azért, mert én most vele vagyok hasonló helyzetben, vagyis úgy érzem, hogy elkezdődött egy változás a stílusomban. Vagyis, inkább kezdem megtalálni a stílusomat, és kicsit merészebben öltözködni és sminkelni. Igaz, emiatt egy osztálytársamtól kaptam pár khm... érdekes megjegyzést, de kb két hete sikerült megdumálnom vele, hogy ne szólogasson be, és azóta minden oké. Egyébként, ugye írtad, hogy le szeretnéd vágatni a hajad, és nem tudom, hogy vagy vele, de nálam ez a személyiségemben is előidézett egyfajta változást. Most egy hete mondta a fodrászom, hogy ne nagyon erőltessem a vasalást, mert kb fullra tönkretette a hajamat, szóvalazóta természetes állapotában, hullámosan hordom, és még nem téptem ki, jeee:)) Viccet félretéve, azóta mintha kocsit felszabadultabb lennék és kevésbé paráznék rá arra, higy tökéletesen nézzek ki.
    A félév meg, jajj... Vannak elég nehéz esetek a tanerőknél, az tuti. Azért szurkolok, hogy minden rendbe jöjjön;)
    Az új udvarlóra kíváncsi leszek, szurkolok nektek;) És erről jut eszembe, hogy az ismerőseid, akikről írsz, tudják, hogy blogolsz? És ha igen, örülnek neki, hogy benne vannak egy bejegyzésben? :D
    Király cikk lett, csak így tovább:)
    Ölelget, Maja <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Maja, köszönöm szépen! :)

      Tavalyi tapasztalataim alapján jobb, ha naplót is vezetek, különben mikor a havi összegzés írására kerül a sor, üres fejjel bámulom a billentyűzetet, hogy mi is volt ebben a hónapban?! :D A Bullet Journalom használom arra, hogy minden nap végén lejegyezzem, mi történik velem - ezért tudom, hogy mi melyik napon volt.

      Ne hagyd, hogy mások befolyásoljanak abban, hogy ki vagy. Öltözz úgy, ami neked tetszik. :) Én is éppen egy változós korszakomban vagyok, ezért tudom, hogy milyen rossz másoknak megfelelve élni. És igen, nálunk, lányoknál szerintem sokat elárul a hajunk.

      Igazából nem tudom, mi történt a tanárokkal, mert nem ilyennek ismertem meg őket. De szerencsére ők is belátták, hogy valami nem okés, szóval szerintem jó úton haladunk. :)

      Az udvarlóra én is kíváncsi leszek, őszintén szólva, komolyan fogalmam sincs, hogy mi lesz ebből. :D

      Csak azok az ismerőseim tudják, hogy blogolok, akiket nevükön nevezek a bejegyzéseimben. Ők viszont örülnek, hogy szert tehetnek egy kis „hírnévre”. :DDD

      Köszönöm még egyszer! ♡

      Törlés
  3. Gratulálok a szervezőséghez :) Illetve örülök, hogy rendeződtek a barátaiddal a dolgok, és sok sikert az új sráchoz, remélem minden jól alakul majd. ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöööm! ♡
      A fejleményekről úgyis beszámolok majd. :D

      Törlés